Kőrösfalvi Zoltán
Duna mellett, egy McDonaldsban sikerült rövid időt rabolnom Kőrösfalvi Zolitól hogy - mint a Modified kategória 2006 és 2007 bajnoka - kicsit bővebben bemutatkozzon nektek.
Majdnem lehetetlen dolognak tűnt az időpont egyeztetése, hisz én sem járok naponta Budapesten, Zolit is leköti a vállalkozása és persze az első versenyen előjövő gyermekbetegségek kijavítása az új Pro Modifiedes csővázas versenygépén.
Három év Suzukizás után váltottál, milyen érzés volt az első versenyen?
Persze hogy 
minden új volt, főleg mivel majd öt percet tudtam a start előtt autózni az új vassal. Persze már a készítésekor testre szabtam az összes vezérlő egységet - a kormánytól a pedálokig - minden oda került ahol kézre esik. De nem éreztem sem az hosszát, sem a fordulási körét, nem is beszélve a megfelelő sebességi fokozatról, a gáz mennyiségéről. Sok apróság hátráltatott, de erre fel voltam készülve, viszont amikor működött nagyon jó érzés volt vezetni, pedig el kell árulnom féltem a diesel motortól. Most mégis azt érzem, hamar összeszokunk.
Úgy ismerlek mint aki maga tervezi és többségében maga is szereli az autót, az építésnél is így volt?
Lényegében a saját terveim valósultak meg, persze több ponton is besegítettek a triálos barátok. Sok ötletem született és vetődött el míg az első métert megtette a vas. Most és bizonyára az első pár verseny után is fogok még változtatni részegységeken, viszont alapjaiban jól sikerült a mű.
Ha lehet tudni, milyen fődarabokból is tevődik össze?
A motor az off-roadban is jól csengő Volkswagen 1.9 Tdi. A futóművek Toyotából származnak, az osztómű pedig Jeep. A zárak természetesen ARB mindkét tengelyen. Az alváz egy Suzuki, hogy hű legyek a márkához, melyhez minősített bukócső anyagból formáltuk a csővázat. A kormányzás hidraulikus, orosz technika, cserben is hagyott mindjárt az első méteren. A gumik a Sasati által már kipróbált Mudzilla. Hátsó kerekeket ellátuk sarok fékkel (egy kerék fék), ami aztán nem akart sehogy sem működni Várpalotán. Hát még találunk itt Samara hűtőt és Skoda fék munkahengert is. Minden a praktikusság és az elhelyezés függvényében került beszerelésre.
Mindig is imádtam az autókat a - mai napig imádom és készítek veterán autókat – és az autósport is vonzott. 2004-ben
vásároltam egy Suzuki SJ 413-ast, miután jobban körülnéztem az off-roadban, hamar eldöntöttem hogy engem a triálozás kihívása csábit igazán. Érdeklődtem, szabályzatot olvasgattam, mivel nem akartam a szerintem felkészített autón nagyot változtatni, tudomásul vettem hogy a Modified kategóriában fogok versenyezni. Ez akkor nem mondott nekem semmit, mind addig míg a nyitó Vásárosdombóra megérkezve be nem azonosítottam a számomra kijelölt sárga kapukat.
Kicsit, nem, nagyon durvának találtam. Ráadásul Én akkor még egyedül autóztam nem is igen tudtam aludni annyira drukkoltam. Az első verseny sikerrel zárult. Hatodik lettem. Hat indulóból, nekem mégis mindennél többet ért hogy sok olyan akadályt küzdöttem le amit álmomban sem gondoltam volna. Eldöntöttem , ezt csinálni fogom. Meg is lett az eredménye, az év végén – igen az utolsó Hajmáskéri versenyen csatlakozott navigátorként Vili, kivel azóta is együtt nyomjuk- feltornáztuk magunkat a dobogó legalsó fokára. Ez akkora lökés volt számomra hogy biztos vagyok benn sokáig leszek a triál mezőny tagja.
Ez annyira komoly elhatározás volt hogy ma már a rendezői csapat oszlopos tagja vagy, ugye?
Kicsit régebbre, vagyis 2005 szeptemberi évzáró futamig kell vissza mennünk emlékeinkben. Itt történt ugyanis amikor mindenki nagy döbbenetére az addigi megbízott szervező bejelentette hogy vége, kiszáll a triálból. Sokan velem együtt köpni-nyelni nem tudtunk a döbbenettől. Összeállt a gép, belejöttünk a versenyzésbe, a magam részéről sok triálossal együtt végig dolgoztunk egy EB-t a sikeres lebonyolítás érdekében, készülünk Finnországba és most vége? És akkor mi lesz?Fogalmazódott meg a kérdés - többségében kimondatlanul - a versenyzőkben. Szerencsére a terepjárós szövetség és főként az illetékes alelnöke, másodjára már nem látta ilyen súlyosnak a helyzetet, a feladat sem rettentette el, sőt óriási kihívásnak tekintette a feladatot, amitől Ő nem szokott pánikolni. Hatalmas energiával, töretlen kitartással megalkotta azt a szisztémát és neves, elismert versenyzőkből alakult csapatot akik ma is szervezik rendezik és felügyelete alatt irányítják a 4x4 triál hazai bajnokságait.
Jómagam 2007 évben vállaltam először rendezői szerepet, ekkor csatlakoztam a Rendezői Közösséghez , hogy munkámmal segítsem ennek az igen lelkes csapatnak munkáját, mellyel hosszú évekre biztosítva van minden triálozni vágyó sportbarát európai színvonalú versenyzési lehetősége.
Milyen eredményeket tudtok felmutatni, mik a közeli, távolabbi terveitek?
Nagyon sok pozitívum tapasztalható a váltás óta.
Legfontosabb hogy fedett hellyel, hideg meleg kajás büfével várjuk az érdeklődőket. Bevezettük a gépkönyvezést, biztosítást kötünk a rendezvényre versenyzőkre, működő információs honlappal gyarapodtunk, több ismert hazai és nemzetközi autós oldalon jelenünk meg rendszeresen, próbáljuk közzé tenni hogy vagyunk. Profi sportfotósokkal dolgozunk, bírókat képzünk, ünnepélyes eredmény hirdető gálát szervezünk a szezon végén hogy a versenyzők családjai is osztozni tudjanak a sikerben, hogy csak a leglényegesebbeket említsem.
Évről évre szeretnénk mind színvonalasabbá tenni a bajnokságot, ez nagyfokú szervezést és nem kevés időt igényel a csapattól. De amint látja mindenki megéri, hisz folyamatosan nő a versenyzői részvétel és mi más lenne alkalmasabb a színvonal mérésére, ha nem a versenyzők megelégedettsége. Ami miatt ma még szurkolóként jelennek meg a pálya szélén az off-road szerelmesei, de holnap autóba ülnek és versenyeznek.
Vállakozásod irányítása mellett hogy van ennyi energiád időd a triálra?
Egy szóval, beosztás, ennek függvénye az egész.
Bővebben, mint a két helyen nagyon jó csapattal dolgozom, ahol figyelünk egymásra és nem várjuk el senkitől sem hogy egyedül beleszakadjon a teendőkbe.
Irószer kerekedelemmel foglalkozom, amiben vannak hajtós és lazább hónapok. Az autó építést, a verseny szervezését úgy ütemezem hogy lazább időre essen. Bár a tavalyi második Sóskút az nem éppen így sikerült, de közösen megoldottuk.
A raktáramban alakítottam ki egy szerelő sarkot, ahol versenyek közt pihen vagy ha szükség van rá javítom a versenyautót. Így tudok figyelni a munkára akkor is ha közben a következő versenyre pakolom össze a vasat.
A triálban is elosztjuk egymás közt a teendőket. Nekünk szervezőknek persze a szünet hónapjai alatt is van bőven dolgunk, hisz ekkor kötjük a következő évi szerződéseket, képezzük a bírókat, egyeztetünk sok emberrel kik nélkül nem működne ilyen olajozottan a rendszer. Idén pedig még „könnyebben „ leszek a verseny hétvégéken, hisz kisfiam már tud jönni velem. Így tőle sem veszem el az időt szezonban. Igaz segíteni még nem tud, de nagyon várja már, sok barátja van a csapatban.
A 2005-ös harmadik helyezésedről már tudunk, milyen eredményekkel büszkélkedhetsz még?
Második és harmadik évben megnyertem a Modified kategória küdelmeit. Nagyon kemény kategória ez, nem feltartott kézzel jönnek versenyezni az ellenfelek. De nagyon jó csapat az egész mezőny hisz a szekción kívül nagy duma partik vannak, barátságok szövődnek.
2006-ban végül is kijutottunk a Finn Eurotrial EB-re, ahol technikai hiba, konkrétan az első zár folyamatos bekapcsolt állapota nagymértékben visszavetett bennünket, de a tizedik helyünket nagyon szép eredménynek éltük meg, életünk első nemzetközi megmérettetésén.
További terveidről beszélnél pár szót?
Mint az elején már kiveséztük, kategóriát váltottam.
Pro Modified kategóriában folytatom idéntől a küzdelmeket a dobogóért. Persze idén még az autó összehangolása lesz acél, de nem fogok megijedni a lehetőségtől hisz mi mindig győzni megyünk. Viszont a jövő évtől nem titkoltan is a bajnoki címért fogunk autózni egész évben. Ha összeáll a gép szeretném a nemzetközi versenyeken is újra megmérettetni magam, amihez a szövetség minden támogatást megad a versenyzőknek.
Titkos vágyam, mely biztos nem egyedüli a mezőnyben hogy egyszer újra Magyar EB-n vehessünk részt, és ebben támogatom minden kezdeményező munkáját, mivel biztos vagyok benn, ez a csapat igen is felnőtt az európa élmezőnyéhez. Ennek bizonyítását nem gátolhatja meg senki semmilyen sértődött inditatásból vezérelve.
Az elmúlt két évben nagy változások történtek triálos körökben melyeket több versenyző nem igazán látott át, értett meg. Én biztosíthatok minden jelenlegi és leendő versenyzőt arról hogy ezek a változások a hazai triál szempontjából elkerülhetetlen lépések voltak, mellyel a szövetség a rendezőkkel karöltve biztosította a hazai triál sport jövőjét, ezzel garantálva minden versenyzőnek hogy a befektetett munkája nem fog kárba veszni, lesz megmérettetési lehetősége holnap és holnap után is.
Köszönöm hogy kevés idődből szakítottál rám egy keveset. Kivánom hogy terveid megvalósuljanak úgy a hazai bajnokságok mint a nemzetközi versenyek tekintetében.